1982-ben a Brazíliában élő magyar származású üzletember, Rohonyi Tamás fejéből pattant ki az ötlet: Magyarországon Formula–1-es versenyt kellene rendezni. Igen, Magyarországon – nem pedig az akkori Jugoszláviában (ahogyan azt Bernie Ecclestone először felvetette). Az első tervek alapján a Városligetbe képzelték a leendő Magyar Nagydíj helyszínét. Történetesen azért, mert 1936-ban itt futották az autósport történetének első Magyar Grand Prix-ját, amelyet az olasz legenda, Tazio Nuvolari nyert meg Alfa Romeójával. A mi Hartmann Lászlónk a hetedik helyen ért célba. Az aszfaltcsík végül is a Budapesttől néhány kilométerre fekvő Mogyoródra került. A nyolc hónapos megfeszített tempójú munka eredményeként elkészülő pályát 1986. június 15-én adták át, s Hungaroringre keresztelték. A hossza az átadáskor nem egészen 4014 méter volt. Később többször is módosították a nyomvonalát, a legnagyobb szabású átépítésére 2003-ban került sor. Ennek során a 1-es és a 12-es kanyar átalakult, a célegyenes hosszabb lett – a csíkot összesen 409 méterrel toldották meg (napjainkban 4381 m hosszú). 1992-ben Nigel Mansell, 2001-ben Michael Schumacher révén került sor bajnokavatásra a ringen; a német már a negyedik vb-címét ünnepelhette. A 2003-as Magyar GP-n Baumgartner Zsolt személyében először versenyzett magyar pilóta az F1-ben! Az első és a második nagydíjon Nelson Piquet szerezte meg a győzelmet, a legtöbb siker Michael Schumacher (4) nevéhez fűződik. A legsúlyosabb balesetet Felipe Massa szenvedte el a ringen: 2009-ben egy leszakadó alkatrész fejen találta, homlok- és arccsonttörést szenvedett, meg is műtötték.